ELKÜLDTÉK A SELYEMZSINÓRT!

Tudatták velem két hónappal ezelőtt a templomban:
” ELKÜLDTÉK A SELYEMZSINÓRT!
Van aki tud vele bánni, nagyon ért hozzá!”

A törököktől mindenféle: a selyemzsinór
“A Selyemzsinór eredete valószínűleg arra a szokásra vezethető vissza, hogy a nomád időkben bizonyos bűnösöket az íjuk idegével fojtottak meg. A megfojtás általi halál az uralkodói személyek privilégiuma volt, mert azok vérének kiontása bűnnek számított.

Magáról a selyemzsinórról sem hiteles képet, sem pontos leírást nem találtam. Az egyetlen ábrázolás egy nyugat-európai metszet Kara Mustafa nagyvezér megfojtásáról. Úgy néz ki, hogy a selyemzsinor egy olyan hurok volt, amit két oldalról meghúzva lehetett megszorítani. Erre a célra egy-egy gomb is volt rákötve fogantyúnak.

Az ítélet végrehajtását nem bízták rá az elítélt lelkiismeretére ( mármint, hogy akassza fel magát a selyemzsinórra). Az “elküldés” azt jelentette, hogy a kapudzsi basa kikézbesítette a selyemzsinórt, ismertette az ítéletet, és a kíséretében lévő két csausz(?) ott helyben végre is hajtotta azt.

(Némi adalék. Bár lehet, hogy nem helytálló)
” Azt olvastam valahol, hogy a kapudzsi basi az ítélet felolvasása után a fermánt a térdelő elítélt fejéhez érintette, tette. Ezután jött a megfojtás. ha gazdag és befolyásos haragosa volt az elítéltnek és le tudta fizetni a végrehajtókat, akkor lassan fojtották meg.
Ezután állítólag, levágták a fejét és egy halálfejjel hímzett fekete selyem zacskóban elvitték a szultánnak és bemutatták.”

forrás:MILITA.hu

” A kivégzési parancsot a kapudzsi basa hajtotta végre. A kapudzsi basi a szultán kivégzési parancsot végrehajtó tiszt. A kapudzsi basi mindent elkövetett, hogy a kivégzendő gyanúját elterelje, mivel ha szándéka kiderült maga lett az áldozat. Gyakran hónapokig kellet várnia az alkalomra, s az ítélet végrehajtása után hirdette ki a szultán akaratát.”
(Tell Vilmos fel Törökről mindenféle. A selyemzsinór 2 )

 

A TÖRÖKÖKTŐL MINDEN FÉLE: A SELYEMZSINÓR

” A selyemzsinór eredete valószínűleg arra a szokásra vezethető vissza, hogy a nomád időkben bizonyos bűnösöket az ijjuk idegével fojtottak meg. A megfojtatás általi halál az uralkodó véréből származó személyek privilégiuma volt, mert azok vérének kiontása bűnnek számított.

Magáról a selyemzsinórról sem hiteles képet, sem pontos leírást nem találtam. Az egyetlen ábrázolás egy nyugat-európai metszet K ara Mustafa nagyvezér megfojtásáról. Úgy néz ki, hogy a selyemzsinór egy olyan hurok volt, amit két oldalról meghúzva lehetett megszorítani. Erre a célra egy-egy gomb is volt rákötve fogantyúnak.

Az ítélet végrehajtását nem bízták rá az elítélt lelkiismeretére ( mármint, hogy akassza fel magát a selyemzsinórra) Az “elküldés” azt jelentette, hogy a kabudzsi pasi kikézbesítette a selyemzsinórt, ismertette az ítéletet, és a kíséretében lévő két csausz (?) ott helyben végre is hajtotta azt.”

(Némi adalék.  Bár lehet, hogy nem helytálló)

“Azt olvastam valahol, hogy a kabudzsi basi az ítélet felolvasása után a fermánt a térdelő elítélt fejéhez érintette, tette. Ezután jött a megfojtás. ha gazdag és befolyjásos haragosa volt az elítéltnek és letudta fizetni a végrehajtókat, akkor lassan fojtották meg.

Eztán állítólag, levágták a fejét és egy halálfejjel himzett fekete selyem zacskóban elvitték a szultánnak és bemutatták.”

forrás:MILITIA.HU

A kivégzési parancsot a kabudzsi  basi hajtotta végre. A kabudzsi basi a szultán kivégzési parancsot végrehajtó tiszt. A kabudzsi basi mindent elkövetett, hogy a kivégzendő gyanúját elterelje, mivel ha szándéka kiderült, maga lett az áldozat. Gyakran hónapokat kellet várnia az alkalomra, s az ítélet végrehajtása után hirdette ki a szultán akaratát.

(Törököktől mindenféle. A selyemzsinór 2 )

 

Németh Katalin, Szeged, 2014.07.24.