“VEGYETEK LE VÉGRE A KERESZTRŐL!”

Jézus kérése: (1998. január 18 )
“Vegyetek le végre a keresztről!
Majdnem kétezer éve szögeztek föl a fára, kínhalált szenvedtem.
Ne a kínhalálomat nézzék az emberek, szenvedtem már eleget!
Vegyetek le végre a keresztről!
Nem volt elég, hogy keresztre feszítettek?
Azóta is a keresztre tesznek föl.
Mond meg nekik, nem jó nekem a kereszten!
Vegyenek le róla!
A kereszt előtt ábrázoljanak!
Jézus a föltámadás, az élet!
A kereszten szenvedtem, de föltámadtam, élek!
Miért a halott Krisztusra néznek föl?
A föltámadt Krisztust nézzék!
Miért kell még mindig úgy látni engem?
Föltámadtam, élek! Az élő Jézushoz fohászkodjatok!
Jézushoz, aki föltámadt a halálból!
Elég ha a töviskoszorú a keresztfán marad, és a fölírat, mely az Én szenvedésemet jelképezi, és arra emlékeztet. INRI , IHS”

Látomásban részesített az Úr Jézus, és a keresztnek a jobb oldalán, kissé a kereszt előtt láttam hófehérben.
Kezeit felénk tárta, mintha hívna bennünket.
Mindenkit hív. Téged is!
Mindenkinek szól:AZ ÉLŐ JÉZUSHOZ FOHÁSZKODJATOK!
Az Úr a megtérő bűnösnek megbocsát.

(Könyvemben: Isten szavát meghallani III. kötetben olvasható.)
Imádságos szeretettel, Németh Katalin.
Szeged, 2014.06.08.